...?...
február 09, 2013
Már legalább egy hete, de inkább kettő, azon gondolkodom, hogy mit is írjak. Mi lesz az a téma, ami valamiféle érdeklődést válthatna ki. Sok izgalmas gondolat kavarog a fejemben, de elég nehéz választani. viszont addig is ezt a kis űrt megpróbálom kitölteni valamivel. A következő "vendégem" -nevezzük sorozatnak-, Török András Mátyás a FEHOVA nyitó napján, február 14 -én dedikálja új könyvét. Megpróbálok majd beszélni vele, személyesebbé tenni a bemutatását. Addig is van még egy hét, nem maradhatunk iromány, hír, élmény nélkül. Az jutott eszembe, hogy elég sokan -MacGyver kívül én is- használjuk a svájci bicskát. Miért hívják Viktorinoxnak a termékeket, miért lett a népszerű kés neve, Swiss Army Knife stb.?
A mai Victorinox cég elődjét egy svájci késes, Karl Elsener alapította még 1884-ben, Schwyz-Ibach városában. Elsener felmenői sok generáción keresztül rövidáru-kereskedelemből éltek, ő azonban felhagyott a hagyományokkal, és kitanulta a késes mesterséget. Gyakornoki éveit Franciaországban és Németországban töltötte, ahol sebészeti minőségű eszközök és borotvák készítésére specializálódott. 1884-ben egy vízimalmot alakított át és használt műhelyéül, számos munkafolyamatban a víz energiáját felhasználva.
Az 1880-as években a Svájci Hadsereg elkezdte felszerelni a katonáit összecsukható zsebkéssel, amely az alapvető funkcióján kívül nem csak az akkoriban használt szolgálati fegyver szét- és összeszereléséhez volt elengedhetetlen, hanem konzervek felnyitásánál is hasznosnak bizonyult. A kés első verziója (Modell 1890) tartalmazott már pengét, csavarhúzót, konzervnyitót és lyukasztót. Akkoriban egyetlen svájci késes cég sem rendelkezett elegendő kapacitással a megrendelt 15 ezer darab zsebkés legyártására, így a munkát egy német vállalat kapta meg.
Egy rugó – kétszer annyi funkció
1891-ben az addig sebészeti eszközöket készítő Elsener átvette a kés gyártását, de nem volt megelégedve az eredeti modellel, ezért nekilátott a továbbfejlesztésének. Hamarosan sikerült megoldást találnia arra, hogy a markolat mindkét oldalába illeszthessen eszközt, azokat egyetlen rugóval összefogva. Ezzel a kis trükkel dupla annyi funkciót tudott egyetlen késbe sűríteni, mint azelőtt: egy kisebb penge és egy dugóhúzó is a bicska részét képezte már. 1897-ben a kést Svájci Tiszti és Katonai Sportkés néven szabadalmaztatta, ugyanakkor a hadseregtől nem érkezett megrendelés az új eszközre.
Eközben Elsener műhelyében lankadatlanul folyt az eredeti zsebkés gyártása, amely 1893-ig csak az ő privilégiuma volt. Abban az évben azonban egy másik svájci cég (a későbbi Wenger) is elkezdte gyártani ugyanezt a terméket. Azért, hogy megelőzze a regionális kivételezést, 1908-ban a svájci kormány elfelezte a megrendeléseket Elsener cége és a Wenger között. Közös megállapodás alapján a Wenger valódi svájci tiszti zsebkésként reklámozhatta a termékeit, míg a (későbbi) Victorinox az eredeti svájci tiszti zsebkés szlogent használhatta, miközben mindketten a hadsereg hivatalos beszállítói voltak. A két cég közötti versengés egészen 2005-ig tartott, amikor a Victorinox felvásárolta a Wengert, de mindkét márkanevet megtartotta.
És hogy honnan származik a Victorinox név? 1909-ben elhunyt Elsener édesanyja (Victoria Elsener-Ott), az ő emlékére nevezte el a cégét még abban az évben Victoriának. 1921-ben a vállalat átállt a pengék rozsdamentes acélból történő gyártására, innen származik az inox név. Az Victoria és az inox összeillesztéséből alakult ki a Victorinox név.
Schweizer Offiziersmesser, angolul
A céget a második világháború után Victorinox-termékekkel hazatérő amerikai katonák tették világhírűvé. Ezután az amerikai hadsereg, a haditengerészet és a légierő nagy mennyiséget vásárolt a zsebkésből katonái és tisztjei részére. Ők alkották meg az azóta fogalommá vált Swiss Army Knife kifejezést is (egyszerűen azért, mert nem tudták kimondani a Schweizer Offiziersmessert).
A svájci bicskák azóta töretlen népszerűségnek örvendenek, szinte már szinonimái a sokoldalúságnak és megbízhatóságnak (gondoljunk csak a hasonló névvel megjelent okostelefon-alkalmazásokra). Az eredeti zsebkésnek számos verziója született, mindegyik más-más eszközkészlettel. A SwissChamp XLT, a jelenlegi legnagyobb modell 44 különböző funkciót tömörít magába.
Olló, óra, parfüm
A Victorinox az évek során folyamatosan bővítette a termékpalettáját. A bicskákhoz közel álló konyhai kések és ollók világába hamar betörtek, az 1989-ben bemutatott Victorinox órák pedig a vártnál sokkal nagyobb sikert arattak. A svájci cég a profiljához nem feltétlenül kapcsolható területeken is megjelent: kínálnak táskákat üzletembereknek és utazóknak egyaránt, valamint ruhakollekciójukkal szinte hiány nélkül feltölthető egy egész ruhatár. Az, aki svájci illatokkal szeretne hódítani, a Victorinox parfümjei között biztosan megtalálja a neki valót.
Mi bizonyíthatná jobban a svájci cég sikerét, mint az, hogy Victorinox bicskák jártak már az űrben is: része az űrhajósok alapfelszerelésének. A külföldön szolgáló katonáink is kaptak ilyet ajándékba. Én még annak idején egy olasz katonai gyakorlat zárásán, egy tábornoktól kaptam az enyémet.
És miért piros színűek az alapmodellek? Állítólag azért, hogy könnyebben láthatóak legyenek a hóban…
Samuel Colt
március 02, 2013
Nem tudom hogyan is jutott eszembe Colt neve, de ha már így történt valamilyen formában megemlékezhetnénk róla. Igaz csak jövőre ünnepeljük e nagyszerű feltaláló születésének 200. évfordulóját, de addigra lehet elfelejteném.
1814. július 19-én született a connecticuti Hartfordban, Samuel Colt amerikai feltaláló, a forgótáras pisztoly, a víz alatt használható robbanószerkezet és a víz alatti távírókábel megalkotója. Colt számos találmánya közül ismétlő fegyvere révén vált világhírűvé, a híres pisztoly haláláig körülbelül 15 millió dolláros vagyonhoz segítette hozzá.
Apja vállalkozása kiskorában megbukott, a család elszegényedett. Colt anyja korán meghalt, húga öngyilkos lett, ő maga 14 évesen matróznak állt. Egy Indiába tartó hajón, a kormánykerék forgását megfigyelve villant eszébe a forgótáras ismétlőfegyver, a revolver ötlete; a működési elv legalább annyira egyszerű, mint amilyen praktikus volt. Elképzeléseihez azonban nem tudott támogatást szerezni, ezért évekig Doctor Coult néven showműsorok keretében népszerűsítette az újonnan felfedezett fájdalomcsillapító szert, a kéjgázt. Az első példányt fából faragta ki, majd egy fegyverkováccsal, hitelből készíttette el a működőképes prototípust. (A mester még évekig követelte a neki járó pénzt a fizetésképtelen feltalálótól.) Colt a róla elnevezett pisztolyt 1835-ben Angliában és Franciaországban, majd 1836-ban Amerikában is szabadalmaztatta. A gyártásra 23 évesen vállalatot alapított, amely azonban rövid úton csődbe ment, alig száz darabot sikerült eladnia a rangereknek, a prérit járó csendőröknek. A fegyver akkor még túl súlyos, bonyolult volt, könnyen meghibásodott, és használójára nagyobb veszélyt jelentett, mint a célpontra.
Colt a következő években a vízállólőszer, a távolról felrobbantható tengeri akna feltalálásával és az első tenger alatti kábel lefektetésével tudott a felszínen maradni. A koldusszegény feltalálónak az utolsó esélyt az 1846-ban kitört mexikói háború jelentette, amikor is az indiánok ellen Floridában és Texasban már hatásosnak bizonyult fegyver legújabb változatából egy tételt rendelt a hadsereg. A gond csak az volt, hogy Coltnak nem volt gyára, így a gyapotmagtalanító gépet feltaláló Eli Whitney fiával szövetkezve annak egyik telepét alakították át. Az üzlet felvirágzott, Colt 1851-ben első amerikai gyárosként nyitott kirendeltséget Angliában, majd 1855-ben Hartfordban felépítette a világ akkori legnagyobb magánkézben lévő fegyvergyárát. A létesítményt a legmodernebb gépekkel szerelték fel, és már az első évben ötezernél több kész lőfegyvert produkáltak.
1851 Navy
A gyár hamarosan napi 150 kiváló minőségű, szépen tervezett és remekül működő fegyvert állított elő, tulajdonosa pedig a tíz leggazdagabb amerikai közé került, sőt tiszteletbeli ezredesi rangot is kapott. A vállalat előszeretettel készített kiállítási és reprezentációs célú, de teljesen működőképes fegyvereket: az arany berakásos, gravírozott pisztolyok ott virítottak I. Miklós és II. Sándor orosz cár, VII. Frigyes dán és XV. Károly svéd király vitrinjeiben. A termékeket ügynökök terjesztették, de voltak lerakatok New Yorkban és Londonban, emellett közvetlen rendeléseket is elfogadtak. Colt volt az első iparos, aki felismerte a reklám és a marketing fontosságát, részben ezzel magyarázható elsöprő sikere. Az amerikai polgárháború előtt Colt még adott el fegyvereket a déli államoknak, de a harcok kitörése után már csak az északi Uniónak szállított, így a háború idején mindkét hadviselő fél seregében szabványosított volt a colt. Samuel Colt 1862. január 10-én, 47 évesen azzal a tudattal hunyhatta le örökre szemét, hogy rövid élete során 400 ezer fegyverrel gazdagította a világot - és ezek révén magát is. A Coltgyár ma is virágzik, termékeit világszerte keresik.
A Colt által feltalált forgótáras, többnyire hatlövetű fegyver sokak szerint alapjában változtatta meg a történelem menetét. Ez talán túlzás, az azonban biztos, hogy Colt olyan hírnévre és vagyonra tett szert, mint előtte kevés feltaláló. Az amerikai polgárháborúban született mondás szerint "Abe Lincoln felszabadított minden embert, de Sam Colt egyenlővé is tette őket."
forrás: internet
